Érdemes felidézni az 1939 nyarán megtartott első magyar filmszemlét, amely természetesen nem ezen a néven vonult be a köztudatba. Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizált gyűjteményeinek honlapjára most került fel az a néhány lapszám, amely ennek a filmtörténeti vállalkozásnak önálló sajtójából fennmaradt. Mindösszesen három lapszámról van szó, amely az 1939-es és az azt követő év filmhetének önálló, saját kiadványa volt. Még a fejléc is büszkén tudatja az olvasóval, hogy a nyolcoldalas ingyenes újság szerkesztősége és kiadóhivatala a filmhétnek otthont adó Lillafüredi Palotaszállóban volt.
Az első filmszemlét tehát, amely a „Nemzeti Filmhét” nevet viselte, 1939 júniusának elején tartották meg, akárcsak ma, a tágabban értelmezett filmszakma számára. A Palotaszállóban igényesen megszerkesztett és látványos külalakban kinyomtatott sajtótermék példányszámáról nincsen információnk. Nyilván nem lehetett túlságosan sok belőle, hiszen az első évfolyam első száma nem is maradt fönn. A második is csak akkori filmgyártásunk egyik legtehetségesebb díszlettervezőjének, Kokas Klárának hagyatékában, kinek rokonai csak nemrégiben adták át a kincseket jelentő forgatókönyveket, díszlet- és jelmezterveket a Filmarchívum kutatóinak. A többi lapszámot, az 1940-es év 1. és 3. számát már a Filmarchívum könyvtárának munkatársai kerítették elő, hogy a digitális archívumban egymás mellett kutathassa az érdeklődő történész az ős-filmszemle krónikáját. Az önálló kiadvány mellet az akkori filmszakma, pontosabban a Filmkamara által megjelentetett és olvasott „Magyar Film” című hetilap terjedelmes cikkei is bőven nyújtanak forrásanyagot a nem mindennapi esemény feldolgozásához. Természetesen ezek a lapszámok is megtalálhatók a www.epa.hu oldalon. Ezekből sikerül nagyjából rekonstruálni az eseményeket, melyek a vetítések mellett vitaestekről, tematikus szakmai előadásokról és jelmezes filmbálról, divatbemutatókról is beszámolnak. A „magyaros estélyi szűr”, "Hófehérke-strandkabát” és filmmotívumokkal díszített társasági ruhák felvonulásáról egyébként nem csak a szűk szakma értesülhetett. Rekordsebességgel került a nagyközönség elé a Filmhét eseményein készült tudósítások filmbeszámolója. Mindez látható ma is, mégpedig a Neumann-ház Gramofonlemezeket bemutató archívuma mellett a több ezer híradófilmet publikáló oldalán, amelyre a filmhéttől függetlenül is érdemes ellátogatni.
Íme, itt vannak tehát a filmmotívumok a fehér estélyi ruhán, amit az akkori idők egyik legfoglalkoztatottabb ruhaszalonjának tulajdonosa, Langermann Gizella visel (00:09). 00:18-nál Rácz Vali, a filmen és gramofonlemezeken egyaránt gyakran szereplő énekesnő látható, mégpedig abban a jelmezében, melyet az akkor forgatott „Toprini nász” című filmjében is viselt. Közvetelenül utána stüszivadász-kalapban a több tízezer filmriportjával talán ma is rekordtartó Somkúti (Sovisráth) István filmoperatőr. Őt követi Kiss Ferenc méltóságos úr, aki nem csupán kimagasló színészi teljesítményeivel, de az akkori kulturális életben vállalt magas hivatalával is tiszteletet parancsolt maga körül az egész filmszakmában. A filmgyárak igazgatói, producerek, filmcézárok is sorban felvonulnak a kamera előtt, ki foxtrottozva, ki cigarettázva, mint például az orosz népi jelmezbe öltözött Takács Antal filmvállalkozó, akit a háttérből gyanakodva figyel Fényes Szabolcs zeneszerző (00:25). A tizenéves Szőnyi Gizi és Feri táncosok kiléte csak az írásos forrásból derül ki, ahogyan arról is csak a már említett újságokból szerezhetünk tudomást, hogy a szálló előtti Hámori tavon megrendezett éjszakai gondolás felvonulással és tűzijátékkal egybekötve bemutatták az addig elkészült legnagyobb kormányzói portrét. Horthy Miklós kormányzó országlásának huszadik évfordulójára ugyanis elkészítették az addigi legnagyobb Horthy-képet, amit ember valaha látott. Muskovszky László grafikusművész 80 négyzetméteres alkotását a tó felett, a hegyen feszítették ki az éjszakában.
Szerencsére a Nemzeti Filmhét megnyitásáról is maradt fenn filmdokumentum, ráadásul éppen az, amiben látható egy pillanatra az elveszett lapszám, az 1939/1-es (00:24).
Az írásos híradások szerint készültek további filmfelvételek is a filmhét során, ezeknek azonban nem találni nyomát. Csupán annak az egyetlen és legértékesebb filmdokumentumnak maradt meg a kópiája, amely Dudás László díszlettervező és amatőrfilmes kamerájában forgott. A részben színes AGFA anyagra fotografált felvételek becses emlékeink filmtörténetünknek erről a gazdag korszakáról. Látható rajta mindenki, aki ezen a két híradóriporton szerepelt, illetve egy hosszabb színes képsor mutatja be az első magyar hangmérnököt, Lohr Ferencet és az akkor még ruhásszekrény nagyságú gépein végzett érdekes munkáját.
A filmverseny (mert hogy ilyen is volt) első díját, egy bronzszobrot a már említett „Toprini nász” nyerte, nem is minden ok nélkül, hiszen rendezője a később Hollywoodban karriert csinált Tóth Endre, André de Toth volt. Azonban nem csak az 1939-es év filmtermését bírálták el akkor. Néhány évvel korábbi alkotások is a zsűri elé kerültek, például az a német-magyar koprodukció, amelynek magyar változatáról hosszú évtizedeken át úgy tudtuk, hogy minden kópiája elveszett. A Nemzeti Filmhéten az IBUSZ ólomkristály tálát nyert „Varieté csillagainak” csak néhány éve került elő az a majdnem teljes változata, amelyről kiderült: a Vörös Hadsereg hadizsákmányaként került ki Moszkvába 1945-ben. Ekkor azonban már nem rendeztek filmhetet. A Magyar Film évfolyamait végiglapozva megállapíthatjuk, hogy ez az első szakmai rendezvény olyan pénzeket emésztett fel, hogy a következő évben már csak szerényebb ünnepségre kerülhetett sor. 1941-ben pedig már meg sem rendezik a Nemzeti Filmhetet. „Nagy örömmel fogadjuk azt a tervet, hogy háromévi szünet után ismét feltámasztják a Nemzeti Filmhetet, s újból összeül Lillafüreden a magyar filmszakma és az illetékes hatóságok képviselői, hogy közvetlen eszmecserék, előadások és filmbemutatók kapcsán megbeszéljék mindazt a sok súlyos problémát, amely ma a filmgyártás tényezőit foglalkoztatják.” – ujjong a Magyar Film szerkesztője a címlapon az egyik 1943-as tavaszi számban. A terv azonban sosem valósul meg, csak beszélnek róla, tervezgetik-szervezgetik, mint az előző két évben. 1944-ben is szóba kerül az ötlet, de ekkor már természetes módon nem rendezik meg.
Kereken húsz évvel később, 1965. november 10-14. között Pécsett került sor az I. Magyar Játékfilmszemlére, amelyet 1970-ig évente hasonló rendezvények követtek. Az 1970-es években gyakoriságuk háromévenkéntire ritkult, majd 1980-tól kezdődően ismét évente vonultatták fel a honi filmtermést, ez alól csak az 1991-es év jelentett kivételt. Noha ma több szempontból is válságos időt élünk, a filmszemle mégsem marad el. Az MMK Kuratóriuma az év végére gyógyírt keresett a Magyar Filmszemle 2011-es finanszírozására és a már megszokott év eleji időpont helyett április végén élvezhetjük a 43. magyar filmfesztivált. Addig még van egy kis idő, nem árt, ha kicsit közelebbről is megismerjük ez elsőt!
