HTML

Gramofon Online

A Gramofon Online archívuma a Magyarországon nyomott és kiadott, 78-as fordulatszámú hanglemezeket gyűjti és dolgozza fel az 1904-es kezdetektől. Az oldalon ingyenesen meghallgathatók a gyűjtemény már digitalizált felvételei.
www.gramofon.nava.hu

Facebook

Gramofon Online on Facebook

Megosztás

Bookmark and Share

Két hét mérlege

2010.04.12. 10:00 GramofonOnline


Több mint két hete nyílt az az online nemzeti hangarchívum, amelynek  eltökélt szándéka megnyitni a magángyűjtemények kapuit és felkutatni, közkincsé tenni a Magyarországon gyártott mintegy ötvenezer hanglemezfelvétel minden egyes darabjának adatait és hanganyagát. Ez persze lehetetlen vállalkozás, hiszen az első lemez lepréselése, vagyis 1908 óta  nem született olyan hivatalos kulturális intézmény vagy archívum, ahol gyűjtenék vagy legalább katalogizálnák hanglemezgyártásunk száz esztendejének tárgyi emlékeit. Így tehát nem tudhatjuk pontosan, miről is van szó és méretében mit jelent a száz esztendő alatt lepréselt korongmennyiség. Egy azonban biztos: megkíséreljük behozni a mulasztásokat és száz éves késéssel feltárni, amit csak lehet. Éppen ennek a megkésett leletmentésnek eredménye, hogy a Gramofon Online jelenleg közel kétezres gyűjteményében sokszor alig hallani a hanglemezbe vágott hangot. Néhánynak már a címkéje is olvashatatlanra kopott, de akad sajnos olyan is, aminek háromperces felvételéből egyet már leharapott az idő vasfoga. Az ilyen esetekben csak reménykedhetünk, hogy valahol, valamikor előkerül egy jobb állapotú lemez, de rengeteg felvételnél már a reménykedés is hiábavaló, mert kicsi a valószínűsége, hogy valahol fennmaradt belőle példány. Így jár az az ország, ahol nem veszik időben állami gondozásba a nemzeti kultúrát - mondhatnánk fanyalogva, ezzel azonban (bármily igaz is), nem lendítenénk nagyot a szomorú tényen.

A lényeg, hogy most végre elkezdődött egy átfogó gyűjtés, amit jogosan lehet illetni a "félmunka" jelzővel, hiszen maguk az eredeti hanghordozók továbbra is a magángyűjtemények polcain maradnak, mégis hiánypótló, mert  legalább adatszinten igyekszik összegyűjteni félszázad hanglemezkiadásának még fellelhető dokumentumait. A magángyűjtemények kincseire építkező webes hangarchívum kétségtelenül leglátványosabb része, hogy az előkerült hanglemezek mindegyike meghallgatható, vagyis válogatás és korlátozás nélkül hozzáférhető. Az első két hét statisztikai adatai szerint ez a lehetőség a legfontosabb a projektben, hiszen április elsejéig több, mint háromszázan regisztrálták magukat a weboldalon. Ezek többsége ugyan hallgatóként jegyezte be magát, ami azt jelenti, hogy saját lejátszási listákat hozhat létre, felvételeket ágyazhat be más weboldalakba és hozzászólhat az egyes felvételekhez, harmincan viszont gyűjtőként, ami az előbbinél annyival több, hogy saját gyűjteményével is hozzájárulhat a webes archívum teljessé tételéhez. A jelen pillanatban elérhető 1900 hangfelvétel puszta meghallgatásához persze egyáltalán nincsen szükség regisztrációra, hiszen a belépés nélkül elérhető oldal valamennyi száma anonim módon kutatható, hallgatható, az ott szereplő adatok szabadon felhasználhatók.

A hallgatottsági statisztikák egyértelműen az első napok híradásaiban szereplő ajánlóban szereplő felvételek népszerűségét mutatják. Ennek oka, hogy az eddig közreadott  felvételek olyan távoli korban születtek, hogy az átlagember aligha talál a számára ismerős szerzeményt vagy előadót, így inkább a kínálatból választ. Néhány kivétel azért mégis akad, mint hamarosan látni fogjuk! De előbb néhány szót a számadatokról: a két hét alatt húszezren látogattak az oldalra és hatvanezer felvételt hallgattak meg. A weboldalon eltöltött átlagos idő több mint 5  és fél perc  volt, és a kíváncsiskodók között szép számmal akadtak olyanok is, akik nem Magyarországról keresték fel az oldalt. A szerverek leginkább Romániából, Szlovákiából, Angliából és Németországból regisztráltak oldalmegtekintéseket, de száznál is többen voltak kíváncsiak a gyűjteményre az Egyesült Államokban és Svédországban is.  A regisztráltak között is van sok külföldi, de ami külön öröm, hogy az érdeklődők fele vidéken él. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az oldalnyitáskor tapasztalt lelkesedés egyáltalán nem volt pillanatnyi: a százéves hanglemezek között kíváncsiskodók a nap minden szakában felkeresik az oldalt, saját playlisteket készítenek, olykor aktívan hozzászólnak a felvételekhez és számos esetben be is ágyazzák a gyűjtemény felvételeit más érdekes témával foglalkozó weboldalba.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ami pedig a százéves toplistát illeti: Fedák Sári akkor is és most is az élen jár. Önmagát népszerűsítő 1907-es kupléját a tizenöt nap alatt több mint 1500-an hallgatták meg, ha úgy tetszik, akkor naponta százan. Őt követi 1300 meghallgatással Kabos Gyula kevéssé ismert kínai ihletettségű magánszáma, amit a nagy nevettetővel a harmincas évek végén rögzítettek fekete korongra. A harmadik helyért sokáig heves küzdelem folyt. Eleinte a valóban szokatlan előadásmóddal, éppen száz éve lemezre vett Magyar Himnusz vezetett, de néhány nap után megelőzte az Első Világháború kitörésekor keletkezett soviniszta magyarnóta, a Megállj, megállj kutya Szerbia! Az ezer alkalommal meghallgatott Himnusz végül egészen a 6. helyre csúszott vissza, mert váratlanul előretört a húszas évek egyik legnagyobb slágerének remake-je, az egyébként hat alkalommal playlistre került Hétre ma várom a Nemzetinél 1948-ból, nyomában egy 37 évvel korábban lemezre vett kuplé, melynek tömegközlekedést kritizáló témája és szövege az eltelt 100 év alatt semmit sem öregedett. 800-an voltak kíváncsiak a Gramofon Online gyűjteménye által újra felfedezett komikus, Göndör Aurél közel száz esztendeje énekelt kupléjára, a Zsidóországra, amit 700 meghallgatással egy 1941-ben keletkezett szellemes szövegű foxtrot és Ákos Stefi 1958-as világslágere követ. A tízes listát a Holéczy énekegyüttes remake-lemezének másik oldala zárja.

1 komment

Címkék: statisztika gramofon 78rpm

A bejegyzés trackback címe:

http://gramofononline.blog.hu/api/trackback/id/tr111885494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

vorbeste 2011.03.24. 22:22:18

nem értem, a megállj, megállj kutya szerbia mitől soviniszta. háborús dal. nincs ebben semmi sovinizmus. nyilván az ellenség rovására ír minden épeszű szerző dalszöveget, nem mellette. hallott már valaki olyan indulót aminek az üzenete az, hogy elég gyengék vagyunk, az ellenség kiváló, ezért már hogyan is győzhetnénk???